Egyedül vagyok a szobában félek.Félek mindentől ami velem történni fog, és ami velem lesz.Egyedül vagyok,és az íróasztalnál írok egy füzetben.A falak körülöttem színesek,és a szekrények barnák,de a lelkem sötét. Kint csak úgy zokog az eső,mintha dézsából öntötték volna. Pont arra napra emlékeztet amikor a testvérem és az anyukám meghalt..Soha ne gondoljunk erre..Egyedül vagyok,örökké egyedül leszek. Halkan az egyik kedvenc zeném megy.Fölállok az asztaltól.Lemegyek a előszobába. Fölveszem a kabátomat utána pedig a cipőmet.Majd gondtalanul kisétálok az ajtón,és aztán megyek előre,át a kapun,aztán ki a utcára.Lelépek a járdáról,és hirtelen egy fény jelenik meg, és minden elsötétül....
